A fimota tünetcsoport

I. fejezet

A fimota tünetcsoport

 

Tartalomjegyzék

 

Mit jelent a szó "fimota"?

A FI-MO-TA szó a figyelemzavar - motorosnyugtalanság - tanulászavar rövidítése. A magyar szakirodalom sokféle elnevezéssel jelöli ezt a tünetcsoportot (hiperaktivitás, MCD, POS, HAHAS), ezért néha nehéz eldönteni, hogy a beszélgető felek vajon ugyanarról a tünetegyüttesről beszélnek-e. Én egy magyaros hangzású, érthető és szinte becéző szómozaikot találtam ki, ami fedi a tünetcsoportot, és nem bántó a gyerek számára. Nemzetközi röviditése: ADHD, attention deficit hyperaktivity disorder. 
E  tünetegyüttes az iskoláskorú gyerekeknek legalább 3-5%-át érinti. Az enyhébb esetek figyelembe vételével 7-10%-ra becsülhető a fimota gyerekek száma.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Vannak-e a fimotaságnak jól felismerhető jelei?

Vannak, de sok olyan tünet is van, ami ezzel összekeverhető. A diagnózis felállításához nagy tapasztalat és gondos vizsgálat szükséges, ezért a tünetcsoportok alapján csak szakember vonhat le következtetést a gyerekről. A fimotaságnak nincs egy tesztje, ami ha pozítív eredményt mutat, akkor tudjuk, hogy a gyerek fimota. Sok szempontot kell figyelembe venni a diagnózisnál, és sok minden mástól el kell tudnunk különíteni. Pl. mostanában a motorosan nyugtalan gyerekekre igen könnyen rámondják, hogy hiperaktív. Ilyenkor csak az nem világos mire gondolnak. A szó, eredeti jelentésében túlmozgást jelent. Ebben az esetben a jelenség idegen szóval történő megnevezéséről van szó, ami jelzi a gyerek átlagtól való eltérését, de nem jelenti azt, hogy speciális segítségre szorul. Ha azonban a tünetcsoportra (ADHD-ra vagy fimotaságra) gondolnak, akkor a gyereknek és a családjának speciális segítségre van szüksége. 
Hangsúlyozni kívánom, hogy nem minden fimota gyerek motorosan nyugtalan(vannak köztük egészen lassúak, mackósak is) és nem minden motorosan nyugtalan gyerek fimota.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Miért kell a fimota tünetek miatt szakemberhez fordulni?

A fimota gyerekek nem úgy viselkednek, mint az átlag gyerek, ezért a szülők a hagyományos gyereknevelési módszerekkel, ami a testvéreknél beválik, nem boldogulnak. Speciális ismeretekre van szükségük. Meg kell ismerniük és érteniük, hogyan működik a gyerekük, és meg kell tanulniuk azokat a módszereket, amivel segíteni tudják a gyereket.A fimotaság nem kinőhető, ezzel meg kell tanulni együttélni, a gyereknek is, a családnak is.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Mikor kérjünk segítséget?

Mindig, ha felmerül a gyanú, hogy a gyerekünk más mint a többi. Nyugtalanabb vagy nehezebben írányítható, esetleg csak az óvodában panaszkodnak rá, otthon nincs vele gond. Higyünk nekik, a gyerek otthoni magtartása alapján nem tudjuk megítélni hogyan viselkedik kortárscsoportban, hogyan írányítható ha sokan vannak körülötte. A gyerek pszichológiai vizsgálata, és a szülőkkel való konzultáció segíthet abban, hogy a szülők megnyugodjanak, kétségeik megszünjenek, így a gyerekkel feszültség mentesen tudjanak együtt lenni. Ha a gyerek valóban különbözik kortársaitól, akkor minél korábban kerül diagnosztizálásra, annál korábban kezdődhet el a terápia is.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Okozhat-e fimotaságot a szülői nevelés?

Fimotaságot nem, de ahhoz hasonló viselkedési problémákat igen. Azokban a családokban ahol van másik gyerek is, a szülők érzik, hogy a gyerek problémájának nem feltétlenül ők az okai, hiszen a másik gyerekkel tudnak bánni. A bűntudat és szégyenkezés, hogy rosszul csinálnak valamit, és azért ilyen a gyerek, amiben persze a nagyszülők, rokonok, barátok is besegítenek tanácsaikkal, azokban a családokban fordul elő, ahol az első gyerekkel vannak problémák. Gyakran, ezért nem is lesz kistestvér.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Mit jelent az, hogy a szülői magatartás a fimotasághoz hasonló problémákat okozhat?

A köztudatban úgy él, hogy a szülői bánásmód meghatározza a gyerek viselkedését. Természetesen a szülőknek nagy szerepe van a gyerek nevelésében. Ma már azonban az újszülöttre, csecsemőre nem úgy tekintünk, mint aki "tiszta lappal" érkezett a világra. Génjeiben sok mindent hoz magával. Pl., hogy érzékeny az emberi hangra, első pillanattól fogva képes tanulni stb. Sokféle az életben maradást segítő tudása van. Épp így karakterének jelei is megmutatkoznak pl. ha szabálytalan bioritmusa (rendszertelen időközönként jelentkeznek biológiai szükségletei: alvás, evés, ürités) már az első hónapokban sokkal jobban megterheli a családot, mint a szabályos bioritmusú gyerek, akinél mindig minden kiszámítható. Nagy kérdés, hogy a gyerek és a szülők karaktere mennyire illeszkedik egymáshoz. Előfordulhat pl. hogy a nyugodt, kicsit talán lassú, zárkozott szülő párnak egy mozgékony, kiváncsi, nagy szociális igénnyel rendelkező gyereke születik. Ilyenkor a szülők problémásnak tekinthetik a gyereket, hiszen a gyerek reakciói a szülők számára nagyon furcsák lehetnek. Más esetben az újdonságot szerető, mozgékony szülőpárnak lehet ijesztő, a gyerek ellenállása minden újjal, minden változással szemben. A karakter adott. Jó stratégiák adásával segíthetjük magunkat, a gyerekünket, hogy ne szoruljon túlságosan be a saját karaktere által meghatározott szűk területre. Ha azonban erővel próbálkozunk, akkor meglepően nagy ellenállást fogunk tapasztalni. A kicsi gyerekből dührohamot, agressziót is kiválthatunk. Előállt a magatartászavar. Ki a hibás? Rossz kérdés. Hibás akkor lesz, ha szülő érzékeli, hogy nem jó a hangulat otthon, vagy túl sok a veszekedés, vagy, hogy a gyerek kinlódik vagy, hogy nehezen tudja a gyereket írányítani, vagy hogy náluk nagyon másképp mennek a dolgok, mint más családban stb. és nem kér segítséget, tanácsot. Mint a fent említett példákban is a szülőnek, egyénre szabott információra, konkrét segítségre van szüksége, amit az általánosságban, sok embernek szóló könyvekből nem lehet  megtudni.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Hogyan hat a szülő magatartása a fimota gyerekre?

Ronthatja a magatartását, provokálhatja a nem kívánt viselkedést. Ma már sok jól kontrollált tudományos vizsgálat eredménye alapján mondhatjuk, hogy a fimota gyerek jövőjét az határozza meg, hogy a környezete mennyire értette meg, fogadta el, és adott a számára hatékony segítséget. Ebben elsődleges a szülők szerepe és másodlagosan meghatározó a pedagógusoké.

Azok a gyerekek, akiket erőszakkal, büntetéssel megpróbáltak, megpróbálnak átformálni, folyamatosan negatív visszajelzésekkel bombázzák őket, előbb-utóbb csalódnak a felnőttekben, határozottan elutasítják őket és mindazt, amit képviselnek. Magukhoz hasonló társakat keresnek, ahol elfogadásra lelnek. A felnőttek számára pedig megmutatják, hogy "ha ilyennek gondoltok, akkor ilyen is vagyok".

Ezért fontos megtanulni a segitségnyújtás módját. A törödő családok fimota gyerekei, kortársaikhoz képest, kicsit késve ugyan, de beilleszkednek a társadalom rendjébe. Az azonban nem mindegy, hogy ezt mennyi baj, bánat, fájdalom és idő után teszik meg. 

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Melyek a figyelemzavar tünetei?

(a szakemberek által használt, nemzetközi kézikönyv szerint)

Ha az alább felsorolt tünetekből hat, legalább fél éven át jellemző a gyerekre, akkor valószínűsíthető a figyelemzavar. Természetesen figyelembe kell venni a gyermek korát. Tünetnek az számít, amiben a gyerek kortársaihoz képest tartósan és jelentősen különbözik. Egy tünet akkor jellemző a gyerekre, ha az adott viselkedés gyakran fordul elő.

  • Nem figyel megfelelően a részletekre vagy gondatlan hibákat követ el az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben
  • Nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül
  • Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá
  • Nem követi az utasításokat vagy nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat
  • Nehézsége van a feladatok és a tevékenységek megszervezésében
  • Elkerüli, nem szereti vagy ellenáll az olyan feladatoknak, amelyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek
  • Elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat
  • Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét
  • A napi tevékenységben feledékeny

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Melyek a túlzott mozgásigény és a szertelenség (impulzivitás) tünetei?

Ha a túlzott mozgásigény (hiperaktivitás) és a szertelenség (impulzivitás) következő tüneteiből legalább hat fél éven át fenn áll és az adott viselkedés gyakori, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

Túlzott mozgásigény (hiperaktivitás):

  • Ülés közben babrál, fészkelődik
  • Elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor elvárják tőle, hogy ülve maradjon
  • Rohangál, ugrál vagy mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló (a fimota serdülők és felnőttek képesek helyben maradni, de ekkor nagyfokú belső nyugtalanságot élhetnek át)
  • Nehézségei vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben vagy az abban való részvételben
  • "Izeg-mozog" vagy úgy cselekszik, mint akit felhúztak
  • Túlzottan sokat beszél

Szertelenség (impulzivitás):

  • Mielőtt a kérdés befejeződött volna, kimondja a választ
  • Nehézséget okoz neki a várakozás
  • Félbeszakít másokat (pl. beszélgetést vagy játékot)

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Még mi jellemzi őket?

Minimum átlagos (az átlag alatt már másik diagnosztikai kategória fölülírja ezt a diagnózist), a többségük azonban átlag feletti intellektussal rendelkezik. Ennek mértékétől függően előbb vagy utóbb kezdenek lemaradni a tanulásban. Amint elérkeznek ahhoz a ponthoz, hogy már le kell ülni, elolvasni, memorizálni, akkor már nehezen megy. Alapproblémájukból fakadóan nem tudnak egy helyben ülni és őket nem érdeklő dologra figyelni. Impulzivitásuk miatt egyre türelmetlenebbek, egyre idegesebbek lesznek. Ezért mondhatjuk, hogy tanulási problémájuk van, hogy értelmi képességeik alatt teljesítenek.

Érzelmileg környezetüknek kiszolgáltatottak. Csak annak tanulnak, akit szeretnek, még 18 éves korukban is, képételenek saját hosszútávú céljaik érdekében az aktuális elutasítást figyelmen kívül hagyni.

Nem tudják, hogy a rangsorban hol a helyük. Pontosabban azt tudják, hogy mindenben, mindig ők az elsők. A felnőttekkel is egyenrangúnak tekintik magukat. A tiszteletükért meg kell küzdeni.

Grafomotoros készségük gyenge. Kötött betűvel nehezen írnak. Írásuk görcsös, rendezetlen. Szaggatott módon (kis vagy nagy nyomtatott betűk) azonban viszonylag rendezetten tudnak írni. Rajzaik ugyanezen okból vonalrajzok. A perspektíva ábrázolását lehet, hogy soha nem tanulják meg. Ugyanakkor többnyire szellemes, ötletes rajzokat készítenek. Gyakran folyamatábrákat, különböző szerkezeteket, áramköröket, és gazdag harci jeleneteket.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Milyen különbségek lehetnek a fimoták között?

Egyrészt léteznek ugyanazok a személyiségbeli, neveltetésbeli különbségek, mint minden más gyerek esetében. A fimotaságuk tekintetében megkülönböztetünk a tünetek súlyossága szerint három fokozatot: enyhe, középsúlyos és súlyos. Különbséget teszünk a szerint is, hogy az alapproblémák közül melyik a vezető tünet: főleg figyelemhiányos, főleg hiperaktív-impulzív, vagy kevert típus. Különbséget teszünk, hogy a gyerekszociálisan érzékeny vagy problémái vannak a szociális kapcsolatok területén. Végül jegyezzük szocializációjának sikerességét a családi elvárásokhoz képest.

A tünetek súlyossága a helyzettől függően is változhat. Van, akin csak az iskolában észlelik a tüneteket és van akinél inkább csak otthon. Minden fimota gyerekre jellemző azonban, hogy vannak napok, amikor úgy viselkednek, mintha soha semmi bajuk sem lett volna. Ezért gondolják a szülők és a tanárok, hogy a gyereknek csak akarnia kellene és akkor tudna másképp viselkedni. 

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Miért van gondja a tanulással a legtöbb fimota gyereknek?

A fimota gyerek iskolai teljesítménye elmarad attól, amit életkora és értelmi képességei alapján elvárhatunk. Gondjaik, alapproblémáikból, a motoros nyugtalanságból, az impulzivitásból és figyelemzavarból fakadnak ("jó eszű  gyerek, de túlságosan játékos"). 
Délután két-három órát töltenek azzal a szülők, hogy rávegyék a tanulásra. Tanulás közben  felugrálnak szomajas, éhesek, WC-re mennek vagy helyreteszik a kistestvért. Ha magukra hagyják őket, nem csinálnak semmit. Nem is tudják megmondani mivel töltötték el az időt. Ülnek az asztalnál és egy kis pihével játszanak elmélyülten, majd egy legyet figyelnek stb. A szülőket különösen az frusztrálja, hogy végül este 9-10 óra tájban 10 perc - félóra alatt megcsinálják azt, amit egész délután nem voltak képesek. És igy megy ez mindennap. A gyerek úgy érzi, egész nap csak tanul, nincs ideje semmire. A szülő úgy érzi, megbolondul.
Ezt a tipusú általános tanulási zavart határozottan el kell különíteni a speciális tanulási problémáktól illetve a részképesség zavaroktól, ami ugyan a fimota gyereknél is előfordulhatnak, de nem jellemzőek a tünetcsoportra. Ha mégis van ilyen, akkor ezzel külön kell foglalkozni.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Mit nevezünk speciális tanulási problémának?

speciális tanulási probléma azt jelenti, hogy  a gyermeknek valamilyen a tanuláshoz szükséges képessége nem alakult még ki, vagy még nem éri el a gyermek életkorának megfelelő szintet. Az éretlenül iskolába kerülő gyereknél például előfordulhat, hogy nem alakult ki az a készség amit alakállandóságnak nevezünk. Az ilyen kisgyerek megtanulja az “a” betűt és újra tanulja ha egy “b” kerül mellé és ismét új formának találja ha “c” kerül mellé. Egy adott, absztrakt formát nem tud inden körülmények között azonosnak látni. Az eszével egy darabig képes ezt kompenzálni, de a ananyagnövekedéssel nem tud lépést tartani.

A tanuláshoz sokféle képességre van szükség. Ha ezek közül valamelyik is hiányzik vagy gyengébb, az már megnehezíti a tananyag elsajátítását. Ha egy ép értelmű gyerek következetesen ugyanazokat a hibákat ejti, pl. számlálásnál felcseréli a sorrendet, olvasásnál sorokat kihagy, írásnál betűket hagy ki stb., akkor feltétlenül forduljunk szakemberhez. Az időben felismert problémákat megfelelő fejlesztő programmal ki lehet küszöbölni. Ezzel a gyereket is megmenthetjük attól, hogy butának gondolja magát és a kínlódást elunva idő előtt leálljon a tanulással.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Miért nem tanulnak tapasztalataikból a fimota gyerekek?

Ha valaki olvasni akar, akkor odamegy a könyvespolchoz, kiválaszt egy könyvet, leveszi, elhelyezkedik egy székben, kinyitja a könyvet és elkezd olvasni. Egy meghatározott cél érdekében az egyik cselekedetből következik a másik.

Ha az egyes cselekvéseket gyöngyszemnek tekintjük, akkor egy cél érdekében felfűzzük a gyöngyöket, és végül egy "nyakláncot" kapunk. Nem így a fimota gyereknél. Az ő gyöngyszemei szanaszét hevernek, nem fűzi össze őket semmi. Amikor a szülő felvesz egy gyöngyszemet és megkérdezi, hogy mi köze van ennek a másikhoz, a gyerek látszólag még a kérdést sem fogja fel. Számonkéréskor értetlenül néz ránk, tagadja, hogy köze lenne az eseményhez, valaki másnak tulajdonítja.

Bármilyen hihetetlenül hangzik, nem hazudik. Az ő fejéből hiányzik az a fonal, amire a gyöngyszemeket felfűzhetné. Az ő számára az események között nincs egyértelmű kapcsolat. Érthető tehát, hogy miért nem tanul a tapasztalataiból: az ő eseménye egészen más, mint ahogyan mi gondolnánk.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

A tünetek minden gyereknél egyformán jelentkeznek?

Nem. A különböző tünetek különböző súlyossággal jelentkeznek az egyes gyerekeknél. Az enyhébb, vagy kevesebb számú tünetet mutató gyerekek az életnek csak néhány területén mutatnak zavart (pl. sokat mozognak, vagy nem elég tartós a figyelmük). Másoknál súlyosabb, vagy több tünet mutatkozik ezért rengeteg problémával küszködnek.

A tünetek súlyossága a helyzettől függően is változhat. Van, akin csak az iskolában észlelik a tüneteket és van, akinél inkább csak otthon. Minden fimota gyerekre jellemző azonban, hogy vannak napok, amikor úgy viselkednek, mintha soha semmi bajuk sem lett volna. Ezért gondolják a szülők és a tanárok, hogy a gyereknek csak akarnia kellene, és akkor tudna másképp viselkedni.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Milyen helyzetben teljesítenek jól a fimota gyerekek?

  • kétszemélyes helyzetben
  • amikor a partner határozott és elfogadó
  • ahol kevés és egyértelmű a szabály
  • ha számukra új és érdekes a környezet
  • amikor egyszerű dolgot kérnek tőlük, és az utasítás világos
  • azokban a tevékenységekben, amelyek rutinná váltak
  • amikor munka közben gyakori és azonnali megerősítést kapnak és a problémát is azonnal visszajelzik a számukra
  • ha kevés kritikát és sok biztatást kapnak

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Miért az iskolában van velük a legtöbb probléma?

Mert az iskolában ritkán adódik olyan helyzet, amelyben a fimota gyerekek jól teljesíthetnének. Idejük nagy részét a gyerekek az osztályteremben töltik. Folyamatosan alkalmazkodniuk kell a szabályokhoz és eleget kell tenniük az előírásoknak. Nem ritkán egyszerre több utasítást kapnak, ami el se jut a fülükig. Gyakran kell önállóan megoldaniuk számukra unalmas, ismétlődő feladatokat amelyek nem járnak sem megerősítéssel, sem helyreigazító visszajelzéssel.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Jobb volna, ha speciális iskolába járnának?

Azoknak, akik nagyon súlyos tüneteket mutatnak és otthonról sem kapnak megfelelő segítséget, biztosan többet tudna nyújtani egy speciális iskola. Itt néhány év alatt a gyerek megtanulhatná viselkedését annyira szabályozni, hogy visszahelyezhető legyen eredeti iskolájába. Sajnos azonban kevés az erre a feladatra speciálisan felkészített szakember.

Kevésbé súlyos esetekben a fimoták némi segítséggel beilleszthetők a hagyományos iskolai rendbe. Ennek feltétele, hogy a szülő és a pedagógus egyaránt ismerje a tünetcsoportot és a várható nehézségeket. A szülők és az iskola tudjanak együttműködni, illetve ha szükséges mind a gyerek mind a vele foglalkozó felnőttek kapjanak szakmai segítséget, legyen mód pl. pszichológus, pszichiáter, fimota konzulens, fejlesztő pedagógus stb. bevonására a gyerekkel való mindennapi foglalkozásba. Ez különösen fontos, ha egyéb társult tünetek (pl. speciális tanulási probléma) is járulnak a fimotasághoz.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Még mivel téveszthető össze a fimota tünetcsoport?

A pedagógus azt a gyereket tartja problémásnak, aki a tanítás menetét és az iskola rendjét zavarja, a tekintélyt nem tiszteli, és állandóan magára vonja a figyelmet. Ezeket a gyerekeket, a már ismert elnevezéssel, hiperaktívnak tartják. A szakember számára azonban egy ilyen csoport nagyon összetett. Magába foglalja az erőszakos, másokra tekintettel nem lévő, antiszociális magatartást mutató gyerekeket. Ugyancsak akadnak ebben a csoportban olyanok is, akik folytonosan ellenkeznek, a tekintélyt nem tisztelik, ún. oppozíciós magatartászavarban szenvednek. Ide tartozhatnak azok a gyerekek is, akiket környezetük elhanyagol és szocializációs  hiányosságaik miatt viselkedésük kontrollálatlan. Továbbá vannak olyan tágabb betegség kategóriák, melyek magukba foglalhatják a fimota tünetcsoportot is. Ilyen pl. a pervazív fejlődési zavar, hangulatzavar, Tourett szindróma, alacsony intellektus, mentális retardáció. Hasonló tünetekkel reagálhatnak a speciális tanulási problémával, a beszédmegértés zavarával küszködők, az érzelmi zavart mutatók is. A pontos diagnózis alapvető fontosságú a kezelés szempontjából. A felsorolt problémák mindegyikénél más a terápia, a viselkedésrendezés menete. Talán ez a felsorolás segít meggyőzni a kivizsgálás szükségességében kétkedőket.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

A tünetek minden életkorban azonos módon jelentkeznek?

Az alaptünetek és azok súlyossága azonos, de a viselkedés formája az életkorral változik. A fimota tüneteknek négy alapvető fajtája van:

  1. probléma a figyelem fenntartásával vagy koncentrálásával
  2. hirtelenség, szertelenség - gondolkodás nélküli cselekvés (impulzivitás)
  3. probléma a mozgás mennyiségével - a helyzethez képest túl sokat mozog
  4. a szabályokkal, utasításokkal szembeni ellenállás

Minden más viselkedés erre a négy alapra visszavezethető.

Most röviden átnézzük a jellemző megnyilvánulási formákat csecsemőkortól a felnőtt korig. Természetesen minden ember más: a formák között nagy egyéni különbségek lehetnek.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Milyen a fimota csecsemő?

Sokat sír, többnyire rettentő hangerővel és csillapíthatatlanul. Ha fölveszik, nem nyugszik meg. Nehezen alakul ki a napi ritmusa. Sokan közülük nem a megszokott módon fejlődnek: mászás, fölállás, járás, futás, hanem kihagyják a mászás és a járás szakaszt. Kilenc hónaposan fölállnak és szinte ettől a pillanattól kezdve rohannak. Ezek a gyerkek általában jó mozgásúak, ilyen setekben a hiperaktivitás a vezető tünet.

A fimota gyerekek másik csoportja kicsit lassabban kezd mindent, mint kortársaik és mozgásuk tétovább, náluk a figyelemzavar a vezető tünet.

Napjainkban még nincs olyan módszer, amellyel a tünetcsoportot biztosan tudnánk a csecsemőkorban azonosítani.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Milyen a fimota kisgyerek?

A fimota gyerekek 60-70%-nál 2 éves korban már diagnosztizálható a tünetcsoport. Jellemzi őket az átlagosnál sokkal magasabb aktivitási szint és az óvatosság hiánya. A fimota gyerekek közül háromszor annyian szenvednek súlyosabb balesetet, mint kortársaik. Gyakran tesznek kárt a környezetükben is. Állandó, szoros felügyeletet igényelnek. Hamar elunnak bármit és gyakran váltogatják tevékenységüket. Ugyanakkor nagyon makacsok, akaratosak. Szinte lehetetlen eltéríteni őket attól, ami az adott pillanatban érdekes számukra. Ha valami nem sikerül, vagy ha valamit nem kapnak meg azonnal, könnyen sírni vagy üvölteni kezdenek, illetve dührohamot kapnak. Többnyire később lesznek szobatiszták, később kezdenek rajzolni, mint kortársaik.

Azok a fimota gyerekek, akiknek a figyelmi problémája hangsúlyosabb, mint a hiperaktivitása, többnyire visszahúzódóvá, szégyellőssé válnak.

A felsorolt tünetek nem mindig keltenek aggodalmat a környezetben. Különösen első szülött fiú gyermek esetében gyakori, hogy a család éppen ilyennek akarja a gyereket. Másrészt az első szülött gyerekek élvezik azt a kiváltságot, hogy minden figyelem rájuk irányul. Bármit tesznek azonnali visszajelzést kapnak, azaz minden feltétel teljesül a fimota gyerek számára ahhoz, hogy jól teljesítsen. Ha szociálisan érzékenyek, akkor az óvodában kicsit izgága, de szeretetre méltó gyereknek fogják találni. Ilyen esetben az iskolában kezdődnek a gondok.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Milyenek a fimota kisiskolások?

A szülők sokszor a pedagógusok jelzéseiről nem vesznek tudomást, sokáig nem is akarják elhinni, hogy gond van a gyerekkel és a felmerülő problémákért az iskolát teszik felelőssé. A szülők hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a gyerek kortársak közötti magatartásáról nekik többnyire nincs infomációjuk, mint ahogy a nem személyre szabott írányításra való reagálásáról sem tudhatnak sokat.

A fimota gyerekek nem követik az utasítást, nem képesek önállóan dolgozni, nem tartják be az iskola szabályait, rendjét. Mindezt általában úgy teszik, mintha a szabályokról nem is tudnának. Gyakran rendetlenek, szervezetlenek, feledékenyek, nem várnak a sorukra, a tanár figyelmét folyamatosan lekötik, mindent és mindenkit félbeszakítanak. Jellemző, hogy nem bírják a várakozást, hamar kiborulnak, gyakran sírnak, dühöngenek, indulatosak. Nemigen tudnak együttműködni másokkal, látszólag nem törődnek a másik érzelmeivel, hajlamosak a basáskodásra. Miután társaik körében nem igazán népszerűek, nem kortársaikkal, hanem fiatalabbakkal vagy idősebbekkel barátkoznak inkább. Az osztály munkáját, az iskola rendjét zavaró viselkedéssel a fimota gyerek könnyen kiválthatja környezetének elutasító magatartását, ami járulékos sérülésekhez vezethet (pl. negatív önértékelés).

A fimota gyerekek ugyanakkor általában értelmesek, okosak, nagyon tevékenyek, segítőkészek és remek ötleteik vannak. Rendezvény után ők biztosan ott maradnak és lelkesen pakolnak. Ha a tanár elfelejtett valamit, ők az elsők, akik kiugranak a padból és már rohannak is a naplóért, krétáért stb.

Ha szociálisan érzékenyek, akkor nem vállalják a nyílt szembenállást. Ők duzzognak, megsértődnek, csúfolódnak, piszkálódnak. Sokszor a tanárok körül sündörögnek, mert a gyerekekkel nem találják a hangot. Árulkodnak, a többieken kérik számon azokat a szabályokat, amiket ők nem tartanak be.

Szeretik a nagy mozgásokat, a kerékpározást, rohangálást. Nem tudnak egy helyben maradni, de órákig ülnek a rajzfilmek és a Nintendo vagy más számítógépes játék előtt. Ez nem véletlen, mert olyan játékok tartják fenn figyelmüket, amelyekben folyamatosan cserélődnek az ingerek. Emellett fontos számukra a cselekvést követő azonnali sikerélmény, mert ez tartja fenn az érdeklődésüket. A számítógépes játékok tervezői pedig jól ismerik ezeket a trükköket...

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Milyen a fimota kamasz?

Nem érzik az idő múlását, minden kész 2 perc alatt, mindenhová el lehet jutni 5 perc alatt. Nem tudnak gazdálkodni az idejükkel. Terveik általában nélkülözik a józanságot. A történelemből bukásra álló gyerek teljes meggyőződéssel nyugtatja szüleit, hogy nincs miért izgulni: ma délután 2-től 4-ig átismétli a féléves anyagot, holnap ír egy 5-ös dolgozatot és ezzel kijavította az öt egyest, egy ötös meg öt egyes az félévi kettes. Ezek után gondtalanul bevonul a szobájába képregényt olvasni, mert délután kettőig még rengeteg idő van... Amikor ráébred, hogy kicsit elszámolta magát, akkor meg pánikba esik és teljesen megbénul, feszült lesz és nyugtalan, semmiképpen nem tud komoly munkába kezdeni. Sőt hamarosan el is magyarázza, hogy ez így van jól. Milyen szerencse, hogy nem pocsékolta el az idejét fölöslegesen a történelem megtanulására, mert a tanár úgyis pikkel rá és akármit ír, egyest kapott volna, de a jegyek nem számítanak, mert ő úgyis osztályozó vizsgát fog tenni, és akkor a tanár majd éghet a bizottság előtt, hogy meg akart buktatni valakit, aki már az egyetemi tananyagot is tudja. Stb.

Ebben az életkorban már óriási jelentősége van annak, hogy kezelt vagy kezeletlen gyerekről beszélünk.

A kezelt gyerek is pont ugyanilyen, de tudja magáról, és ha valami fontos a számára, akkor használja a tanult stratégiáit vagy tudja hogyan segítsen magán, még az is előfordul, hogy segítséget kér. A kezeletlen kamasz nem érti mi zajlik benne, megéli, hogy nem képes magát úgy irányítani, ahogy szeretné, de nem érti miért. A többiekhez képest ő más, vele valami nagy baj van. Ezt hosszú ideje tudja már és erre eddig nem volt más válasza, mint a tagadás, úgy tenni, mintha nem is így volna és a környezetet hibáztatni. Muszáj, mert negatív énképpel nem lehet élni, a pozitívat pedig a gyerek másként, mint tagadással nem tudja fenntartani. Kamaszkorra tehát teljesen elszakad a realitásoktól. Pl. 17 éves fiú mondja nekem a továbbtanulásáról. “A Zeneakadémia dob tanszakán gondolkodom, mert nagyon tehetségesen dobolok. –Mióta dobolsz? –Tulajdonképpen most nem dobolok, de tavaly két hónapig jártam és nagyon jól ment. Majd megkeresem annak a tanárnak a telefonszámát és megint elkezdem. Szerintem van még elég időm. –Igazán zenész szeretnél lenni? –Ebben nem vagyok biztos, mert akkor nagyon sokat kell utazni, és éjszakázni, ezt az életet nehéz összeegyeztetni a családdal. Valami rendesebb szakmán is gondolkodtam. Lehet, hogy jelentkezem az orvosira. –Oda fizikából és biológiából kell felvételizni és elég sokat kell tanulni. –Hát, tanulni nem nagyon szeretek. Most éppen nem állok jól egyik tárgyból sem, de ha összeszedem magam, akkor van még esélyem, mert a félévi jegyek nem számítanak annyira, mint az évvégiek.” Stb.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Mi a jó a fimotaságban?

Mielőtt részletesen végigvesszük, hogy milyen nehézségekkel kell egy fimota gyermeknek, szüleinek és tanárainak szembenézniük, szögezzünk le valamit: egy gyerek csillapíthatatlan kíváncsisága, örökös nyüzsgése bár nem könnyíti meg a szülő dolgát, mégis egy későbbi sikeres, kiegyensúlyozott élet forrása lehet.

Ezek a gyerekek másképp látják a világot mint mi. Az információ felvételének és tárolásának összevisszasága egyben eredetiséget is jelenthet. A kreativitásnak éppen az a lényege, hogy a nem nyilvánvaló összefüggéseket is észrevesszük.

Vigyázzunk, hogy miközben a fimota gyerek viselkedését normális mederbe próbáljuk terelni, ne irtsuk ki belőle az eredetiséget! A gyerek kettest kaphat azért, mert képtelen egy kockát "szépen" megrajzolni, mégse vegyük el a kedvét a rajzolástól ("Látod még rajzból is kettest kapsz!"). Lehet, hogy a rosszul sikerült kocka ellenére is a gyerek kifejezetten tehetséges az eredeti, szellemes ábrázolásban. Szeretnek dolgozni, szívesen teljesítenek feladatokat, különösen ha az mozgással jár (jönni, menni, pakolni).

A nagyobb gyerekek rendszerint segítőkészek, szívesen törődnek öregekkel, kicsikkel. Általában kedvesek, jószívűek, nagyvonalúak, barátságosak, jókedvűek és jó a humoruk.

Sokuk intelligensebb az átlagnál, soknak van kivételes tehetsége: ha érdeklődési körük kialakul és dolgozni is megtanulnak, nagy dolgokra lehetnek képesek. A világ nagyjainak önéletrajzát olvasva gyakran felfedezhetők a fimotaság tünetei. Gondoljunk csak Edisonra, Churchillre.

A fimota gyereket segíti a megértő és hozzáértő családi és iskolai légkör. A fimota gyerek elsősorban nem is a tünetei, hanem a "beskatulyázás", a járulékos sérülések miatt kerül igazán hátrányos helyzetbe.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Az én gyerekem nagyon mozgékony, akkor ő is fimota?

Nem feltétlenül. A mozgékonyság, aktivitás, önmagában semmiféle zavart nem jelent (bár kellemetlen lehet). A fimota tünetcsoportban nem a mozgás magas szintje a lényeg, hanem az, hogy a mozgás céltalan, csapongó. A fimota gyereket egy olyan nagy sebességgel száguldó autóhoz hasonlíthatnánk, amelynek elromlott a kormányszerkezete. Elsősorban nem a sebességgel van a baj, hanem az irányítatlansággal. A fimota gyerek nincs tekintettel a környezeti feltételekre. Kárt tesz, zavar másokat, önmagát veszélybe sodorja és mindezt úgy, hogy nem is fogja fel, mit tesz. Mintha egy belső motor hajtaná, mozgásra kényszerítené. Minél fiatalabb a "motor", ez annál inkább jellemző.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Mindkét nemnél azonos gyakorisággal fordul elő a fimota tünetcsoport?

Általában 3-6-szor több fiú kerül kezelésre mint lány. Nem biztos azonban, hogy ez  a különbség valóságos. Feltehetőleg a fimota fiúkat a környezetük kevésbé viseli el, mert náluk a hangsúly a motoros nyugtalanságon van, míg lányok esetében inkább a figyelemzavar a hangsúlyosabb. A lányok visszahúzódobbak, ezért "kis butuska" benyomást keltenek. A pedagógus munkáját kevésbé zavarják, ezért kezelésre is ritkábban kerülnek.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Miért nem figyel a fimota gyerek?

Képzeljük el, hogy egy erdőben ráállítjuk a gyereket egy ösvényre és megkérjük, hogy menjen el az ösvény végéig. Ez nem egy lehetetlen feladat. A fimota gyerek azonban már a második lépésnél észrevesz egy pillangót, elindul utána, de akkor megakad a szeme egy virágon, letépi, de már el is dobja, mert észrevesz egy gombát. Ebben a pillanatban nem csak az ösvény, de már a pillangó is a múlté. Amikor kézen fogjuk és megpróbáljuk visszavezetni az ösvényre, számára ez egy új kaland és kezdődik minden elölről.

A jelenséget sokan vizsgálták tudományos alapossággal. Kiderült, hogy a fimota gyereknek nagyon jó lehet a megfigyelő készsége, pusztán a figyelem fenntartásában van nehézsége. Egy kísérletben például arra kérték a fimota és nem fimota gyerekeket, hogy különböző képeket jól jegyezzenek meg. A megjegyzendő kép keretén mindenféle ábrák voltak, de ezekről nem mondott semmit a kísérlet vezetője. A képekre való emlékezésben lényeges különbség nem volt a két csoport között. Ugyanakkor a kép keretén lévő ábrákból (ami NEM volt feladat) a fimota gyerekek sokkal többet tudtak felidézni.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Hogy tudnak annyi butaságot mondani?

A fimota gyerek másképpen veszi fel az információt, másképpen tárolja és másképpen idézi fel, mint az átlag gyerek. A különbség könnyen megfigyelhető. Tegyünk fel a fimota gyereknek egy egyszerű kérdést, amire csak egyféle meghatározott válasz adható. A legtöbb gyerek ilyenkor kis gondolkodás után megadja a választ. A fimota gyerek nem gondolkodik, azonnal elkezd válaszolni, gyakran még a kérdés elhangzása előtt. Sokat és gyorsan beszél, többnyire másról, mint amit kérdeznek tőle. Az ember nem győzi kivárni a végét és ellankad a figyelme a "figyelemzavaros" gyereket hallgatva. Pedig érdemes figyelni rájuk: a sok "butaság" között gyakran egészen eredeti, találó dolgokat mondanak. A fimota gyerek össze vissza beszél. Talán soha sem ér az ösvény végére, de közben rengeteg érdekes dolgot felfedez...

A belső ellenőrzés hiányát figyelhetjük meg akkor, amikor a gyerek a megfelelő szó helyett hangzásban hasonlót mond. Amikor kijavítjuk a tévedést, kisebb gyerek dühbe gurul, a nagyobb gyerek egyszerűen nem ismeri el a tévedést. Mivel értelmes gyerek, nem vállalja, hogy butaságot mondott, elkezdi megmagyarázni, bebizonyítani, hogy ő éppen ezt akarta mondani, amit mondott.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Miért nem játszanak vele szívesen a többiek?

Elsősorban a szertelensége (impulzivitása) miatt. A fimota gyerek az "itt és most"-ban él. Nem tud a sorára várni, nem gondolkodik mielőtt beszél vagy cselekszik. Gyakran meglök másokat, berobbanásaival megzavarja a többiek játékát. Ha kitalál valamit, azt akarja, hogy azonnal úgy történjen minden, ahogy ő mondja. A gyerekek ellenállására túl gyorsan reagál, odacsap vagy valamit megrongál.

Meggondolatlanul beszél (a beszéd is motoros tevékenység), megsért másokat. Ha akadályoztatva van valamiben, akkor sír vagy dühöng. Hangsúlyozni szeretném, hogy a fimota gyerek nem agresszív. Nem akar bántani, de meggondolatlanul cselekszik, nem gondol a következményekre. Sokszor nem is érti, hogy a másik most miért haragszik rá, miért nem akar vele játszani.

Mindig ő akar a vezér lenni, mondják róla a többiek. Ez nincs egészen így. Nem feltétlenül az a célja, hogy irányítsa a többieket, csak nem tudja elviselni, ha nem történik azonnal az, ami éppen az eszébe jutott. Nehéz vele egyezkedni, kompromisszumot kötni. Emiatt, ha nem kap felnőtt segítséget, az iskolában a többi gyerek könnyen kiközösítheti.

Szerencsés esetben és kis segítséggel azonban valódi irányítóvá válhat 8-10 éves korára: kreatív, új és ötletes játékaihoz a többiek szívesen csatlakoznak.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Mit élhet át egy fimota gyerek?

Egyszer egy 5 éves kis fimota azt mondta nekem "én egy báb vagyok, akit valakik mozgatnak." Ez a mondat talán segít megérteni mit élhetnek át. Ki vannak szolgáltatva belső impulzusaiknak. Nem tudják kontrollálni önmagukat. Nem csak környezetük, de ők maguk sem tudják előre, hogy a következő pillanatban mit tesznek vagy mondanak.

A fimota gyerekek állandó bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban élnek. Mivel a viselkedés és annak következménye között nem észlelnek kapcsolatot,  nem tartják felelősnek magukat a cselekedeteikért.

Másokat hibáztatnak, nem értik a számonkérést, meglepődnek a visszautasításon. Erős szorongás alakulhat ki náluk mert azt jól megtanulják, hogy bármit tesznek, abból valamiféle baj származik, sokszor ugyanis ez az egyetlen dolog amit a környezet folyamatosan és következetesen visszajelez. Többnyire rossznak tartják önmagukat, nincs önbizalmuk.

Vágynak a szeretetre, mások elismerésére, de nem ismerik az ehhez vezető utat. Nyughatatlanságuk miatt gyakran szenvednek, rossz a közérzetük. Mivel figyelmüket nehezen irányítják, az ingerek elárasztják őket. Ingerlékenyek, hamar kimerülnek.

Környezetük jó szándéktól vezérelve, de folyamatosan bántja őket, veszekszik, büntet, számon kér. Soha nincs nyugtuk, mert semmit nem csinálnak az elvárt módon. Sokan közülük depressziósak lesznek, ami nyugtalanságukat fokozhatja, illetve 10 éves koruk után is fenntarthatja.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Mit élnek át a fimota gyerek szülei?

Állandó stresszben vannak. A gyerek próbára teszi az idegeiket, a szeretetüket, a házasságukat. A fimota gyerekről nem lehet tudomást nem venni, mindig jelen van. Percenként megszakítja a szülő munkáját, fölösleges kérdésekkel zaklat. Ha a szülő nem bírja tovább és elzavarja, akkor a radiátoron kezd dobolni, ha rászólnak abbahagyja, de egy perc múlva már a macska farkát húzza. A legrosszabb az, amikor csendben van. Egyre jobban nő a szülő szorongása, végül a munkát abbahagyva még éppen meg tudja akadályozni, hogy a vadonatúj videót szétszerelje a gyerek.

A fimota szülők nem mernek a gyerekkel vendégségbe menni, mert tudják, hogy fölfordítaná a vendéglátók házát. Vendéget sem hívnak már, mert úgysem tudnának nyugodtan beszélgetni. Ily módon elkerülhető a mások tanácsainak meghallgatása is: "Miért nem fogjátok szigorúbban" vagy ellenkezőleg "Állandóan fegyelmezitek, az a baja" stb. A nagyszülők nem vállalják a gyereket, mert nem bírnak vele. Akkor sem jobb a helyzet, ha náluk jó a gyerek, mert akkor ők is a szülők nevelési hibáival magyarázzák a gyerek viselkedését.

 

Így azután a szülők tele vannak bűntudattal.

Egymást hibáztatják.

Új és új módszerekkel próbálkoznak. Kicsúszik a lábuk alól a talaj és a helyzetnek kiszolgáltatottan, egymással marakodva élik túl egyik napot a másik után, és akkor még nem beszéltünk arról, amit a szülők az iskolától kapnak!

 

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Mit élnek át a fimota gyerek tanárai?

A pedagógus látja, hogy értelmes a gyerek sőt gyakran az átlagnál sokkal jobb képességű. Eredményt mégsem lehet vele elérni, messze a képességei alatt teljesít. Minél jobb képességű a gyerek, annál magasabb osztályba tud jó tanulmányi eredménnyel eljutni.

A hatodik osztálynál azonban megakad, mert ettől az évtől kezdve még a nagyon jó képességű gyereknek is sokat kell tanulnia. A tanuláshoz pedig le kellene ülni és egyetlen dolgot csinálni: összpontosítani a figyelmet.

A fimota gyerekek teljesítménye hullámzó. Vannak napok, amikor nem lehet rájuk ismerni, mindent úgy csinálnak, ahogy a környezetük mindig is szerette volna látni. A következő napok azonban talán minden eddiginél nehezebbek lesznek. Kedves, szolgálatkész gyerekekről van szó, akik mégis gyakran rendetlenkednek az órán, zavarják a tanítást, a kirándulások alatt állandó felügyeletet igényelnek.

A pedagógus úgy érzi, hogy a fimotaság nevelési hiba. Tehetetlennek érzi magát, haragszik a szülőre. Szülői értekezleten, fogadóórán ellátja tanácsokkal a szülőt: fogja szigorúbban, kérdezze ki a leckét, büntesse meg, stb. - ami tapasztalata szerint, más gyereknél bevált. A szülő a gyerekről csak rosszat hall azért bűntudatot érez és dühös lesz, mert valódi segítséget nem kap. A fimota gyerek szülei és pedagógusai között így ritkán alakul ki érdemi együttműködés. Sok szülő ezért gyakorlatilag megszakítja kapcsolatát az iskolával.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Milyen járulékos sérülések érhetik őket?

Az iskolában a fimota gyerekek figyelemzavaruk, nyughatatlanságuk miatt nem tudnak megfelelni a követelményeknek. Így az iskolakezdéstől egyik kudarc után a másik érheti őket. A szülők is veszekszenek velük, a tanárok is. A felnőttek szerint minden probléma abból fakad, hogy a gyerek nem akar tanulni, figyelni, vagy hogy lusta. Valójában a szegény kisgyerek nagyon is "akar", kezdetben mindent megpróbál, hogy a tanító néni megdicsérje, az anyukája örüljön. Hamarosan úgy érzi, a környezetének van igaza, ő a bűnös, ő a rossz, ő a buta. Tudja,  nincs mit tenni, úgy sem hinné el senki, hogy ő mindent megpróbált, csak mégsem sikerült. Azonosul a környezet véleményével és reménytelennek ítéli meg önmagát.

Fizikai tünetei is lehetnek, gyakori a hasfájás, fejfájás, sőt depresszióssá válhatnak. Súlyosabb esetben, nagyobb gyerekeknél öngyilkossági kísérlet is történhet. Néha az elkeseredés, a düh a környezet ellen fordítja, mindenkire haragszik, verekszik, bizalmatlanná válik, minden segítséget elutasít. Hiszen őt már úgy sem szereti senki, ő már mindenkinek csalódást okozott, neki már minden mindegy. Nem ritka, hogy kicsit idősebb korban csavarogni kezdenek, majd bandához csapódva keresik azt a közeget, ahol elfogadják őket.

Ekkor már nem érdekli őket az iskola, gyakran keverednek bajba, vandálkodnak, alkoholt fogyasztanak, dohányoznak és esetenként súlyosabb dolgokat is elkövetnek. A környezet még jobban haragszik rájuk és ők még elutasítottabbnak élik meg magukat. Ezt a negatív kört már nagyon nehéz megállítani. Fontos, hogy időben tegyünk valamit, próbáljuk őket megérteni, elfogadni és ebből az alapállásból segítsünk.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Mitől lesz valaki fimota?

Nem tudjuk. Nem mondhatnánk, hogy a kutatóknak nincs elképzelésük a fimotaság okairól. A baj éppen az, hogy túlságosan is sokféle okot feltételeznek. Többek szerint a gyerek hiperaktivitását a terhesség alatti problémák okozzák (gyógyszer szedés, spontán abortusz veszély, toxikózis, italozás, dohányzás, az anya idős kora stb.), illetve, hogy a szülés körülményei miatt alakulnak ki (oxigénhiány, császármetszés, RH inkompatibilitás stb.). Ez lehetséges, de nem bizonyított, hiszen alig van olyan terhesség és szülés, ahol minden a legnagyobb rendben ment volna.

Felmerült annak a gyanúja is, hogy a fimotaság hajlama valamilyen módon öröklődik. Tény, hogy a fimota tünetcsoport egyes családokban halmozottan jelentkezik. Azonban ha van is öröklött hajlam a fimotaságra, ez nem jelenti azt, hogy fimota szülőnek fimoták lesznek a gyerekei is, legfeljebb kicsit nagyobb erre az esély, mintha a szülő nem fimota.

Sokan azt kutatják, hogy különböző környezeti tényezők (mesterséges ételszínezékek, szalicilátok, vagy például az ólom) szerepet játszhatnak-e a figyelemzavar kialakulásában. Több kutató azt találta, hogy a fimoták között sokan küszködnek valamiféle allergiával, többnyire étel allergiával, vagy tejérzékenységgel.

Egyértelmű válasz a kérdésre még nincs. Akármi is az igazság, nem ártunk azzal, ha odafigyelünk a gyerek esetleges allergiájára, tej érzékenységére: még ha nem is ez okozza a bajt, legalább ez ne terhelje az életét. Arra nincs szükség, hogy valami csoda-diétára kényszerítsük a gyereket. Ezek hatásosságát még senki sem bizonyította, ugyanakkor fölösleges szenvedést okozhatunk vele.

Egy dologban azonban minden szakember egyet ért: a fimota gyerek nem tehet állapotáról, tünetei nem rosszaság vagy akaratgyengeség miatt alakultak ki. Megfelelő segítségre van szükségük a szülők és a pedagógusok részéről, súlyosabb esetekben orvos és pszichológus közreműködésével.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Betegek ezek a gyerekek?

Abban az értelemben igen, hogy tüneteik mögött biológiai tényezők állnak, vagyis nem szándékosan nyugtalankodnak. Másrészt betegségről általában csak akkor beszélhetünk, ha a tünetek jelentősen eltérnek az átlagostól, a normálistól. A normalitás meghatározása pedig nagyon nehéz. Az biztos, hogy a fimota gyerek “MÁS” mint az átlag gyerek. Ez a másság pedig gondot okoz a gyereknek és a környezetének egyaránt.

Régen agyi károsodásnak, később az agy működési zavarának tekintették ezt a tünetcsoportot. Néha még hallani a régi elnevezéseket (MCD, MBD) amelyek minimális agyi károsodásra vagy funkciózavarra utalnak. Manapság már másként közelítjük meg a problémát: biológiai eredetűnek tartjuk, és elsősorban a viselkedéskontroll és a viselkedésszabályozás zavarának tekintjük.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Vannak-e ál-fimoták?

Vannak, és ezért különösen fontos a pontos diagnózis. Valódi fimotáknak azokat a gyerekeket tekintjük akiknél a nyugtalanság és figyelemzavar a legfőbb probléma, és ez okozza a többi problémát is. Valódi fimoták esetében a pszichológus a szülővel együtt azzal segít a gyereknek, hogy megtanítja a viselkedését kontrollálni.

A nyugtalanság és figyelemzavar sok tünetét előidézhetik azonban egészen más jellegű problémák. Nem ritka például, hogy a gyermek nyugtalanságát egy még észre nem vett érzékszervi károsodás okozza, például enyhén nagyothalló, vagy ami gyakoribb, szemtengely ferdülése van és az egyik szemét nem használja. Beszédmegértési zavart okozhat a túl nagy orrmandula, ezért nem érti tisztán a tanárt stb. Értelmes gyerek pedig inkább vállalja, hogy rossz vagy vagány, mintsem hogy butának nézzék.

A speciális tanulási zavarok is okozhatnak másodlagosan fimota tüneteket. Például még mostanában is előfordul, hogy egy értelmes, jó tanuló, de nehezen olvasó (enyhén dyslexiás) gyereket a tanító néni megszégyenít azzal, hogy a többiek előtt hangos olvasásra kényszeríti. Ebben a helyzetben a gyerek számára menekülés, ha bohóckodásával eléri, hogy kiküldjék az osztályból. A gyerek tehát fimota tüneteket produkál, de ez csak eszköz arra, hogy egyéb problémáját leplezze. Ál-fimotaságot eredményezhet az is, ha a gyerek életkorát nem vesszük tekintetbe és többet várunk el tőle mint amire képes. Ilyenkor a tünetek helyzethez köthetők. Pl. egy kisfiút a szülei 3 éves korától tanították olvasni, és azt mondták neki, hogy egy igazán okos gyerek ezt könnyen megtanulja. Az olyan helyzetekben, amikor a szülők követelménye, elvárása magasabb, mint ami a gyermek életkorának és képességeinek megfelelne, az ál-fimotaság felvállalása az önbecsülés megőrzésének eszköze lehet. A kisiskoláskorra jellemző, hogy motoros nyugtalanság és figyelemzavar köntösében mutatkozik az érzelmi zavar, a depresszió.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Miért fontos tudnunk, hogy a gyerek fimota vagy ál-fimota?

Az ál-fimota gyerekeknek más fajta segítségre van szükségük, mint a valódi fimotáknak. Ha a gyereket a pszichológus megvizsgálja és kiderül, hogy ál-fimota, akkor a szakember a tüneteket előidéző okokat segít megszüntetni. Ha a háttérben pl. valamilyen trauma áll, akkor segít a feldolgozásban. Nevelési tanácsokat ad, ha az okok között a szülő túlzott elvárásai szerepelnek. Észlelési vagy meghatározott tanulási zavar esetén fejlesztő foglalkozást végez vagy javasol.

A lényeg az, hogy ha az okokat sikerül megszüntetni, akkor ál-fimoták esetében a tünetcsoport is automatikusan megszűnik. Az elsődleges, tehát születésüktől fogva fimota gyerekeknél ez az út nem járható. Náluk a viselkedés kontrolljának, a viselkedés szerveződésének biológiai zavaráról van szó, ami egycsapásra nem szüntethető meg. A gyereket ekkor is át lehet segíteni a nehézségeken, de egészen más módszerekkel.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Kinőhető-e a fimotaság?

Ha egyéb károsító hatások nem érik a gyereket, 10 éves korra a motoros nyugtalanság erőteljesen csökken. Már képesek megülni a helyükön, bár továbbra is fütyülnek, dobognak, énekelnek, a "kormányzás" művészetét azonban többnyire elsajátítják. A figyelmük terjedelme 12 éves kor körül lesz hasonló társaikéhoz. A figyelem elterelhetősége is változik. Az őket érdeklő dolgokban megdöbbentő elmélyülésre képesek: pl. ha a gyerek szeret olvasni, akkor egy jó könyvvel a kezében azt sem veszi észre, ha ég a ház. Ha azonban a könyvek nem érdeklik, akkor az olvasás kedvéért nem tud egy helyben maradni. Mégis ettől a kortól kezdve inkább a motiváció problémájáról beszélünk.

Ez a mindennapokban rendszerint úgy jelentkezik, hogy a gyerek több órás előkészületeket tesz egy ötperces munka elvégzésére, amit aztán gyakran el sem kezd. Egyszerűen nem bírja elszánni magát a munkára, két percenként felugrál, eszik, iszik, ceruzát hegyez, lerohan a boltba füzetért, WC-re megy stb. Megfelelő segítséggel azonban még ez a probéma is jelentősen csökkenthető.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Milyen felnőtt lesz belőlük?

Enyhébb, jól kezelt esetekben a kamaszkortól megszűnhet a fimotaság. Túlzott aktivitásával bánni tud, nem zavarja őt a munkában. A hiperaktivitás egyszerűen csak személyiség jegyként mutatkozik. Szereti a változatosságot, a mozgást, az utazást, a társaságot, "nem alszik meg szájában a tej".

Sok esetben azonban fennmaradhatnak olyan tünetek, amelyek felnőtt korban is megnehezítik az életét. Ezek az emberek lehetnek nyughatatlanok (pl. gyakran változtatnak munkahelyet) lehetnek impulzívak (pl. gyakran karamboloznak vagy kerülnek konfliktusba környezetükkel) lehet baj a figyelmükkel, lehetnek szórakozottak, összekeverik a dolgokat, kapkodnak, rohannak, elkésnek és munkájukban nem hatékonyak. A tünetek ugyan kellemetlenek lehetnek, de a fimota felnőttek előnyös tulajdonságaikkal kompenzálják nehézségeiket és jól funkcionálnak.

A harmadik csoporthoz tartoznak azok, akiknél a tünetek fokozottan jelentkeztek és nem kaptak megfelelő kezelést, vagy egyéb járulékos sérülések is terhelték őket. A felmérések szerint ebbe a súlyosabb helyzetbe a fimoták közel egynegyede kerül. Sokan közülük depresszióssá válnak, öngyilkosságot kísérelnek meg.

Azok, akik agressziójukat inkább kifelé fordítják, összeférhetetlenekké, néha pszichopatává válnak. Ezek olyan emberek, akik mások érzéseivel nem törődnek, a társadalom normáit magukra nézve nem tartják kötelezőnek.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Ki és hogyan tudja a fimota gyereket kezelni?

Magyarországon a fimota gyerekek elsősorban a pszichológusok elé kerülnek. Szükség esetén a pszichológus javasolja más szakemberek (gyermekpszichiáter, neurológus gyógypedagógus, stb.) bevonását a munkába. Kétszemélyes helyzetben, új és érdekes környezetben a fimota gyerekek jól teljesítenek, előfordulhat, hogy a tünetek nem mutatkoznak. Tapasztalt pszichológus azonban tisztában van ezzel és megfelelő módon provokálni képes a tüneteket illetve messzemenően figyelembe veszi mind a pedagógus mind a szülő megfigyeléseit, a gyermekkel kapcsolatos panaszait. Erre kipróbált (standardizált) becslőskálák is rendelkezésre állnak, amelyek bizonyos mértékig objektivizálják a gyerek mindennapi állapotát és a kezelés eredményességének ellenőrzésére is alkalmasak.

A fimota tünetcsoport kezelésében azok a szakemberek a legeredményesebbek, akik a viselkedésre koncentrálnak. Elsősorban a "nem megfelelő" (mal-adaptív) viselkedésre összpontosítunk. Felderítjük a gyermek képességeit, erősségeit, hiányosságait, fejlődési ütemét. Ennek alapján állítható össze egy viselkedés módosító program, amelybe a szülőt és gyakran a pedagógust is bevonjuk. Célunk a gyermek önkontrolljának kialakítása, az önirányítottság növelése. Nagyon fontos, hogy a gyerek, a szülő és a pedagógus egyaránt tisztában legyen a problémával, mert csak ilyen módon kerülhető el a gyermek személyiségének károsodása. Gyakran a terápiában a szülői tréning kap nagyobb hangsúlyt. Megtanítjuk a szülőt arra, hogy hogyan foglalkozzon a gyermekkel és segítünk abban, hogy a családon belül jó együttműködés alakuljon ki. A fimota gyermek alapvetően és hosszú időre meghatározza a család életmódját, ezért nagyon fontos, hogy a szülők erre felkészüljenek, visszanyerjék és kézben tartsák az irányítást.

vissza a tartalomjegyzékhez

 

Aktuális

Bejelentkezés: +36 30/9210-352


Webáruházunkról


Letölthető hanganyag:
Auditív észlelés, 

Beszédészlelés


Szülőtréninget végzett szülők számára minden hónap első szerdáján 18 órától szülőklubot tartunk. 

Következő időpontok: november 8., december 6.

Előzetes bejelentkezés szükséges!


Hallástréning (AIT) program folyamatosan kölcsönözhető.